Basszusgitár orgia a Szimplában!

161105_tomor_gudics_eged

JazzMa.hu: Basszusgitár orgia a Szimplában!

Különleges esemény részese lehetett, aki szombat délutánját, illetve estéjét a Szimpla Kertben töltötte. A basszusgitár szerelmesei különösen jól érezhették magukat, hiszen a basszusgitáré volt a főszerep. Délután workshop, hangszerbemutató, este pedig koncert várta az érdeklődő közönséget. Akinek kedve volt, kipróbálhatta a Váradi Péter és Boldogh Csaba által készített hangszereket, megismerhette Fülöp Róbert (PROLUDE), Takács Roland (CEX) munkáit. A koncerten pedig Tomor Barnabás (basszusgitár), Eged Márton (basszusgitár), Gudics Martin (basszusgitár), Tempfli Erik (billentyű), Szumper Ákos (dob) léptek fel MLP Bass-ekkel a színpadon!

Egyértelműen a koncert volt a nap fénypontja, ahol Tomor Barnabás, Eged Márton, és Gudics Martin különböző formációkban léptek fel. Egy kis csúszással kilenckor kezdtek, Tomor Barnabás és Eged Márton léptek elsőként a színpadra. Rögtön egy gyorsabb fusion számmal robbantak be. Tomor Barnabás játszotta a témát, Eged Márton pedig a dobokhoz és billentyűhöz csatlakozva kísért. Pörgős tizenhatodos slap basszusgitározást, és groove-okat hallhattunk, és persze fantasztikus basszusgitár-szólókat. Tomor Barnabásnak már letisztult, egyedi effektezett jazz bass hangzása jól átszólt a zenekaron. Stílusára jellemző pentaton futamokat, izgalmas ritmikákat hallhattunk tőle. Eged Márton hangzása már nem szólt át annyira a zenekaron, halkabb volt, és ez a szólóknál nem tett jót az összhangzásnak, ugyanis a szóló átadásakor Tomor Barnabás kísérete jóval hangosabbá vált Márton szólójánál. A szám vége előtt még egy slap szóló négyezés is helyet kapott, ahol viszont a hangerőarányok különbségei már nem hallatszottak annyira nagynak. A második, hasonló tempójú, de kissé nyugodtabb számban még ugyanez a felállás maradt. A harmadik viszont egy lassabb és érdekesebb, sokkal bensőségesebb mű volt, ahol Eged Márton lejött a színpadról. Érdekességét az adta, hogy egy, a témát végigkísérő loopra épült. Tomor Barnabás alaphangokkal és akkordszerűen, kiegészítve játszotta a téma dallamát. Itt helyet kapott egy hosszabb, jól felépített billentyűszóló is, ami különösen jól passzolt a szám hangulatához. A szóló alatt átváltott az addig nyugodtabb kíséret egy dupla tempójú szambás lüktetésbe, majd rögtön a végénél visszaesett, és visszatért az eredeti hangulat. Megszólalt pár különösen említésre méltó szám is, például egy váltakozó metrumú, amely végig egy F7 harmóniára épült. Ennek egyik része egy ostinato alapból állt, és erre hallhattunk egy fantasztikus dobszólót, Szumper Ákostól.

A koncert másik felében Gudics Martin, és Eged Márton játszottak. Náluk szintén előjött a hangerőarány probléma, itt Gudics Martin volt a hangosabb. Egy gyorsabb, húzósabb groove-val kezdtek. Ismét fokozta a koncert hangulatát Gudics Martin szólója, amely egy slap szólóban csúcsosodott ki. Ezzel a felállással is elhangzott egy szép lírikus szám is. Majd a koncert talán legnagyobb eseménye, legalábbis számomra Marcus Miller egyik leghíresebb szerzeménye, a „Detroit” volt, amelyet Gudics Martin adott elő. Ismerve az eredeti számot, sem hangzott hiányosnak a fúvósszekció nélkül, bár a billentyű kicsit lehetett volna hangosabb, hogy jobban kiegyenlítse az igencsak túlsúlyban lévő mély hangokat. Ellenben a basszusszóló minden hangzásbeli problémát feledtetett. Modern jazzes elemekkel indult, jazzes hangzással, majd átváltott a Marcus Miller-től ismert soundra, és ismét fantasztikus slap-eléssel zárult a szóló. Ezt már csak az tudta fokozni, amikor az utolsó számot a három basszusgitáros együtt adta elő, és mindhárman emlékezetes pillanatokat okoztak szólóikkal a közönségnek.

A koncert végig nagyon izgalmas volt, a fellépők cserélődésével mindig valami új történt a színpadon, és a számok is jól lettek felépítve. Jól megfigyelhettük a három basszusgitáros különböző, és egyedi stílusát, technikáját. A hangszerelések is jók voltak, a basszusgitárok jól megfértek egymás mellett, végig megoldott volt a kíséret, akkordikus játék, és téma, dallam elosztása. Kicsit hiányoltam a dinamikai váltásokat, és plusz hangszerelési ötleteket, kiállásokat, amelyek még izgalmasabbá tehetnek egy koncertet, valamint a hangosításra még lehetett volna egy kis figyelmet fordítani, és akkor Eged Márton játéka is jobban érvényesülhetett volna. De ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam, és az egész közönség is nagyra értékelte a koncertet.

http://www.jazzma.hu/hirek/2016/11/06/basszusgitar-orgia-a-szimplaban

 

Vélemény, hozzászólás?